Sara's love story *-*

5.fejezet ~ A randi.

Ott ült velem szemben Harry és várta, hogy válaszoljak kérdésére. Végül, miután magamhoz tértem, válaszoltam Harrynek.

- Igen. Szívesen elmegyek veled. – mondtam boldogan.

Harry vigyorgott, mint a tejbetök.

 - Akkor jó lesz neked…mondjuk holnap?

 - Hát persze!

 - Oké! Akkor este 7-re érted megyek, jó?

 - Az úgy jó lesz. –válaszoltam kérdésére mosolyogva.

18 : 13 – at mutatott az óra. Siettem öltözködni. Még mindig nem hittem el, hogy Harry randira hívott. Felvettem egy kényelmes és jól szellőző kis ruhát és egy fehér cipőt. Meg egy kis smink és kész is voltam. Lementem a nappaliba. Ott vártam, mikor megjelent Heather.

 - Hát te hova készülsz ilyen…csinosan? – kérdezte.

 - Ha tudni szeretnéd randevúra megyek. – válaszoltam egy kis huncut mosollyal a számon.

 - Igazán! – dobta le magát mellém. – És ki lesz a „pártner”??

 - Ááá…hagyjuk. – próbáltam terelni a beszélgetés témáját.

 - Na mondjad el! – kérlelt nővérem.

Ekkor csöngettek. Elindultam, hogy kinyissam az ajtót, de Heather gyorsabb volt. Irtózatos gyorsasággal kezdett el a szívem verni. Nem mintha eddig nem úgy vert volna…

- Hello! – köszönt Harrynek Heather.

- Öhm…Hello! – viszonozta nővérem köszönését. – Sarat keresem!

- Szia! – üdvözöltem, mikor az ajtóba értem.

- Indulhatunk? – kérdezte, mire én csak bólogattam.

- Szia Heather! – kiabáltam vissza neki az autóból, majd Harry is integetett neki.

Elindultunk.

- Hát ez rázós volt! – mondtam nevetve. – Azt hittem fel fog ismerni.

- Én is!  Még jó, hogy vettem fel egy szemüveget, meg egy kapucnis pólót.

Hamar megérkeztünk Harryék házához. Mikor bementünk, Harry azt kérte, hogy csukjam be a szemem. Éreztem, hogy kiértünk a kertbe.

- Kinyithatod a szemed! – mondta hirtelen.

Egy gyönyörűen megterített asztal várt minket. Körülötte gyertyák égtek.

- Harry…ez csodálatos. – mondtam, miközben közelebbről is szemügyre vettem.

- Örülök, hogy tetszik. – mosolygott. – Akkor megkérem a hölgyet, hogy foglaljon helyet.

Halkan felnevettem. Kihúzta nekem a széket és leültem. Neki velem szemben volt a helye.

Egyszer csak megjelent Niall pincérnek öltözve és hozta az ételt.

- Niall! De aranyos vagy! – nevettem, mire ő is elkezdett nevetni.

- Tudom! – jelentette ki. – Legközelebb azért had egyek a kajából, oké??

- Persze! – mosolyogtam.

A menü sült csirkemell volt zöldséges rizzsel. Igazán finom volt. Aztán megjelent Louis és Liam(szintén pincér ruhában). Ők a desszertet hozták, ami nem más, mint egy Coco Choco fagyikehely volt.

- Hmm…ez irtó jó! – mondtam elismerően.

- Tudtam, hogy ízleni fog! – válaszolt mosolyogva.

Vacsi után a medence széléhez sétáltunk. Leültünk a szélére és lábunkat belelógattuk a vízbe.

- Fantasztikus este volt! – mondtam.

- Örülök, hogy jól érezted magad! – válaszolta egy apró mosollyal a száján Harry.

Egy-két percig némán meredtünk magunk elé. Harry törte meg a csendet :

- Tudod, te nagyon különleges lány vagy. Amikor először megláttalak, olyan furcsát éreztem. Nem is tudom leírni azt az érzést.

- Ohh…Harry.- mondtam zavartan. – Ilyet még senki nem mondott nekem.

Nem tudtam mosolyomat elfojtani. Ekkor lassan elkezdett felém hajolni. A szívem irtózatos gyorsasággal kezdett el verni. Már majdnem egymáshoz ért a szánk, mikor…

- Hé, ez nem ér! – kiabáltam Liamnak, Niallnak és Louisnak nevetve. – Nem szabad kukkolni!!

- Bocsi, de nem bírtunk várni a fejleményekre. – kiabáltak vissza bűnbánóan.

- Ne is törődj velük! – szólt mosolyogva Harry. – Hol is tartottunk…ja, tudom már.

Ekkor lassan puha ajkait enyéimre tapasztotta. Még a lélegzetem is elállt. Egyszeriben hangos fütyülésre és tapsolásra lettünk figyelmesek.

- Hát…gratulálunk! – üvöltötték hangosan nevetve a fiúk.

Másnap reggel 6 : 10 perckor csengeni kezdett a telefonom. A képernyőn Mary neve villogott.

- Úr Isten Mary! Mi a fenét akarsz már most?! – szóltam bele a készülékbe feldúltan.

- Jaj, bocsi Sara! De életem legnagyobb vágya vált valóra! Zayn megkérte, hogy legyek a barátnője. – sikoltozott.

- Örülök, hogy örülsz! De muszáj volt ilyen hamar felkeltened.

- Már mondtam, hogy bocsi! De nem tudtam már tovább magamban tartani.

- Amúgy Harry meg én is együtt vagyunk.

- Ugye most hülyülsz! – ovációzótt tovább.

- Nem, ez komoly! – mondtam már én is nevetve.

- Akkor a tegnapi egy csodanap volt! – ujjongott Mary még mindig.

- Biztosan…de nem bánnám, ha ezt a beszélgetést inkább később folytatnánk, mert álmos vagyok és szükségem van pihenésre.

- Jól van na, te kis Álommanó! Alugyál csak szépen! Na szió! – köszönt el tőlem barátnőm.

- Puszi! Szia!

Végre ismét eldőlhettem és pihenhettem volna nyugodtan, mire berontott a szobámba Heather.

- Na mesélj, mi történt a randin?? – kérdezte kíváncsian.

- Semmi közöd nincs hozzá! Ez az én magánéletem. – válaszoltam neki felháborodottan.

- Naaa, akkor csak azt áruld el, hogy milyen volt. – mondta sóvárgóan.

- Nagyon jól éreztem magam. És most már kihúzhatsz a szobámból. – vágtam hozzá egy párnát.

- Jól van! Megyek már. – azzal kimasírozott a szobámból.

- Még ilyet! Senki nem akar engem békén hagyni! – fintorogtam.

Ez után végre mindenki nyugtot hagyott nekem és el tudtam aludni.