1.fejezet~ A költözés
Állok házunk udvarán és
nézem, ahogy anyuék hordozzák a nagy csomagokat, dobozokat. Nem gondoltam
volna, hogy ez a nap is eljön egyszer és itt kell hagynom Chelmsfordot. A
sok-sok emlék és a barátok mind idekötnek. De most, hogy apa elhagyott minket,
anyámnak munkába kellett állnia. Londonban talált munkát. Tudom, hogy ott is jó
lesz, de fáj, hogy el kell menni.
- Sara! Sara! Kérlek
segíts! – kiálltott anyu.
Odasiettem és átvettem
tőle a családi fényképeinket rejtő dobozt. Beraktam a kocsi hátuljába és elindultam
bejárati ajtó felé. Ekkor megjelent az ajtóban nővérem, Heather.
- Ez volt az utolsó
csomag! – mondta boldogan.
- Akkor indulhatunk!
– jelentette ki anya.
Beszálltunk az autóba.
Éreztem, hogy elindulunk. Még sokáig néztem távolodó házunk körvonalait, míg
teljesen el nem tűnt a szemem elől.
Másfél órán keresztül
utaztunk, míg végre megérkeztünk Londonba. Olyan dugó volt a városban, hogy
csak fél óra múlva érkeztünk meg új lakásunkhoz. Én még nem láttam csak anyu, a
bátyám, James és Heather. Amikor kiszálltam a kocsiból, majdnem elájultam. Ez a
ház sokkal nagyobb volt, mint a chelmsfordi és sokkal szebb is.
Hirtelen azt hittem, hogy
egy álomvilágba csöppentem. Leszaladtam a lépcsőn, hogy felhozzam a cuccaimat.
Hamar berendezkedtem és utána elnyúltam kényelmes ágyamon.
Egyszer csak hallom, hogy
csöngetnek. Mivel a többiek még pakoltak, nekem kellett kinyitni az ajtót.
- Szia! Mi vagyunk a
szomszédotok. Én Margaret Carter vagyok, ő pedig itt a férjem, John Carter. És
persze a lányunk, Mary. Örülünk, hogy megismerhetünk.
- Jó napot! Én Sara
Priwett vagyok. Kérem várjanak egy percet, szólok anyukámnak. Addig foglaljanak
itt helyet.
Felszaladtam a lépcsőn és
szóltam anyukámnak. Ő és a tesóim lementek, hogy bemutatkozzanak. Az új szomszédok
nagyon kedvesek voltak, még süteményt is hoztak. Leginkább Mary volt
szimpatikus, vele kezdtem el beszélgetni.
- Szia! Mary vagyok. -
mondta.
- Szia! Én meg Sara.
Egymásra mosolyogtunk.
Sokáig trécseltünk. Megkérdezte honnan jöttünk, hány éves vagyok
stb. Kérdezte, szeretem-e a One Directiont.
- Mégis mit gondoltál?! –
válaszoltam nevetve.
- Neked ki a kedvenced?
- Szerintem a
legcukibb….Harry. – itt egy kicsit elpirultam. – És neked?
- Zayn! Ő olyan macsó.
Nevettünk.
- Szerintem mindegyik
helyes! – mondtam, majd mind a ketten kuncogni kezdtünk.
Ekkor Mrs. Carter szólt
Marynek, hogy indulni kéne haza.
- Holnap még beszélünk! –
kiáltott utánam újdonsült barátnőm.
Válaszképpen rámosolyogtam.
Anyu kikísérte őket, majd
hozzám fordult.
- Milyen aranyosak
Carterék, nem??
- De igen.
- Látom jól kijössz
Maryvel! Örülök neki!
Már későre járt. Elmentem
fürdeni, majd bebújtam az ágyamba és elnyomott az álom.
:)
VálaszTörlésJó lett
VálaszTörlésGratulálok!
VálaszTörlés