2012. szeptember 16., vasárnap


12. fejezet ~ Meglepetés.



* Liam szemszöge *

Hamar felkeltem. Mikor megláttam, hogy Sara ott fekszik mellettem akaratlanul elmosolyodtam. Még „kora” volt, senki sem volt fent. Gyorsan és óvatosan megpróbáltam felkelni Sara mellől. Nem akartam felébreszteni. És azt sem akarta, hogy esetleg meglásson minket Harry…hátha valami rosszra gondolna...
Kibattyogtam a konyhába és csináltam magamnak egy csésze kávét. Miután kész lett megittam és kimentem a nappaliba. Egy utolsó pillantást vetettem Sarara, majd elindultam fel a szobám felé.

* Harry szemszöge *

Bágyadtan nyitottam ki szemeimet. Kezem azonnal a mellettem lévő hely felé tartott. Ám ott nem volt senki. Felültem az ágyban és körülnéztem. Kikászálódtam a paplan alól és elindultam a fürdő ajtaja felé. Bekopogtam. Semmi válasz. Mikor benyitottam akkor sem láttam senkit ott bent. Nem tudtam, hova tűnhetett el Sara.
Kicsivel később úgy döntöttem, hogy lemegyek megnézni, fent vannak-e a többiek. Ugyanis beszélnünk kellene egy-két dologról…

Mikor leléptem az utolsó lépcsőfokról is, észre vettem, hogy valaki fekszik a kanapén. Elindultam az alak felé. Mikor odaértem meglepődve láttam, hogy nem más fekszik ott, mint Sara. Éppen ébredezett.

* Sara szemszöge *

- Á, Harry! – szólaltam meg. – Hát te?
- Hát én? Én lejöttem, mert….De nem az a fontos, hogy én miért vagyok itt, hanem, hogy te miért vagy itt!
- Hát én tegnap éjjel nem tudtam aludni és inkább lejöttem és TV-t néztem Li…. – ekkor megláttam, hogy a háttérben Liam össze-vissza hadonászik.
- Li…? – kérdezett vissza Hazza.
- Öööö…hát…limonádé ivás közben…igen. – próbáltam improvizálni.
- Éjjel limonádét csináltál?? – nézett nagyot a kis fürtös.
- Igen. – nevettem. De mit is akartál itt csinálni?
- Háát csak…szomjas voltam, meg kíváncsi voltam, hogy felébredtek-e már a többiek. –hablatyolt.
- Aha… értem. – tudtam, hogy titkol előlem valamit.
- Kérsz egy kávét vagy valamit?
- Esetleg egy csésze teát…
- Rendben, mindjárt hozom. – azzal kiment a konyhába.
5 perce ültem a kanapén, mikor váratlanul megcsörrent a telefonom. Üzenetem jött…anyutól. Azt kérte, mennyek át hozzá, mert beszélnünk kell.
Mikor Harry kihozta az italomat gyorsan megittam, aztán felvágtáztam átöltözni.
- El kell mennem anyuhoz, nemsokára jövök. – nyomtam egy puszit szerelmem arcára lent az előszobában.
- Oké. Már most hiányzol! – csókolt meg, majd elengedett és elindultam.

Hazafelé tartottam, amikor hirtelen el kezdett zuhogni az eső.
- Na tessék! Még ez is! – mérgelődtem. Már így is eléggé feldúlt voltam.
Apuról beszélt nekem anya. Ugyanis fülébe jutott a hír, hogy valami hülyeséget csinált és a rendőrségen kötött ki. Hihetetlenül mérges lettem. Apura nem vallt ez a viselkedés. Mindig is példamutatóan tanult, dolgozott, viselkedett, rendezett volt az élete. Ez a válás is olyan váratlanul jött…Valami nincsen rendben vele!

Mikor odaértem a mesés „ kastélyunkhoz” észrevettem, hogy valakinek a biciklije belülről neki van támasztva a kapunak. Ahogy közelebb értem rájöttem, hogy ez Mary biciklije. Úgy rohantam fel a lépcsőn, be a házba.
- Mary? – kérdeztem az előszobában, majd besiettem a nappaliba.
Bent a kanapén ülve találtam Harryt, Louist, Niallt és Liamat. A fotelben pedig Zayn ölében Mary foglalt helyet. Mikor megláttak engem, azonnal elhallgattak.
- Sara??? – kérdezte tátott szájjal Niall. – Hát te?
- Hogy-hogy „ Hát te?” ? Én itt lakom. – mondtam feszülten.
- Milyen hamar hazaértél. – mondta Harry.
- Baj? – kérdeztem kicsit szomorúan.
- Nem, de hogy…csak…
- Csak…? – talán most elmondja, hogy mi ez a nagy titkolózás.
- Semmi…semmi.
- Aha. Én meg hülye vagyok. – szólaltam meg most már mérgesen. – Tudom, hogy valamit titkoltok előttem.
- Mi nem, nem. – mondta Mary, de nem hittem neki.
- Miért nem tudjátok elmondani, hogy mi ez a nagy titok, amiről nem szabadna tudnom? Látjátok, hogy feszült vagyok, nem?? Miért húzzátok még jobban az agyamat? – kiabáltam magamból kikelve.
- Sara nyugodj meg! – próbált csitítani Liam és Harry.
- Nem! Hagyjatok békén! Elegem van! – zártam le ezt a beszélgetést.
Felkaptam a táskámat, majd elindultam a bejárati ajtó felé.
- Sara várj! – hallottam még Harry hangját, de nem törődtem vele. Becsaptam az ajtót és elindultam valamerre. Nem láttam az utat könnyes szememtől.

 * Harry szemszöge *

- El kell neki mondanunk! – mondtam határozottan a többieknek. Ők csak biccentettek, hogy menjek már utána.
Sebesen futottam kifele. Út közben felkaptam egy esernyőt, hogy ne ázzak el.
Nehezen találtam meg Sarat. Messze elkóborolt, egy hídnál találtam rá.
- Sara! –kiáltottam utáni, mikor észrevettem. Ő hátrafordult, de nem foglalkozott velem. Tovább ment.
Gyorsabban kezdtem el futni. Mikor odaértem mellé, megfogtam kezét és feje fölé tartottam az esernyőt. Teljesen el volt ázva.
- Sara, figyelj rám! – fordítottam fejét magam felé.
- Figyelek. – szólalt meg unottan.
- Először is : szeretlek. Nagyon-nagyon.
- Igen? – jelent meg arcán egy mosoly.
- Igen. Halálosan komolyan mondom. Másodszor : gyere vissza velem és elmondunk mindent. Oké?
- Rendben.
- De te is mond el, hogy miért vagy ilyen feszült.
- Majd elmondom….hazafelé.
- Szeretlek! – mosolyodtam el, majd egy csókot leheltem ajkaira.
Kézen fogtam és elindultunk haza. Érdekes, hogy pont mikor megcsókoltam egy szivárvány tűnt fel az égen.

* Sara szemszöge *

Kicsit ideges voltam, hátha mérgesek rám a többiek, a furcsa viselkedésem miatt. De szerencsére kellemesen csalódtam.
Amikor beléptem az ajtón egyszerre mindenki a nyakamba ugrott.
- Jaj, Sara, úgy örülünk, hogy megint itt vagy! – ölelt magához Mary.
- Én is! – mosolyodtam el.
- Képzeld el Sara, hogy amíg nem voltál itthon, Niall olyan feszült volt, hogy még enni sem tudott. – mondta röhögve Zayn.
- Kajak? – kérdeztem megütközve.
- Igen. Ez így volt. De ami volt, az elmúlt! Most minden visszakerül a régi kerékvágásba. – mondta Niall nevetve.
- Jaaj te! – szakadtam.
- Elmondta Harry, hogy mi a nagy terv? – kérdezte Liam.
- Nem, még nem. De kíváncsi vagyok.
- Szóval… - vezetett be a nappaliba és ültetett le egy fotelba Harry. – Úgy gondoltuk a fiúkkal, hogy a mi ajándékunk számodra egy utazás lesz. Ezt beszélgettük meg.
- Tényleg? – csodálkoztam. De aranyosak vagytok!
- És úgy állapodtunk, meg… - folytatta Loui. – Hawaiira megyünk.
- Wáá…Hawaiira!! – kiabáltam. Ez most komoly?
- Persze! Már meg vannak a jegyek is. – mutatta fel őket Liam.
- Azta! – ujjongtam.
- Holnap, az induláskor akartuk elmondani. De hát ez nem jött össze. – vette át a szót ismét Harry.
- Úúú, tényleg?? Ne haragudjatok! Csak egyszerűen ki vagyok bukva apám miatt.
- Miért, mi történt? – kérdezte Niall.
- Hosszú történet, majd el mondom. De akkor most lelőttem a meglepit? – kérdeztem szomorúan.
- Háát…végül is. De nem baj. Mi ettől függetlenül nagyon szeretünk. – kacsintott rám Mary.
Hát ennek nagyon örültem.

Este mindent szépen összekészítettem a holnapi utazáshoz. Még mindig nem hiszem el ezt az egészet! Wáááá!
VIGYÁZZ HAWAII, HOLNAP MEGHÓDÍTALAK! MUHAHAHA!

10 megjegyzés:

  1. IMÁDOM. MUHAHAHAHAHAHA*-* ja és első kommentelő.:P<333

    VálaszTörlés
  2. köszii sietek :D ♥ am majdnem 1. :D ♥

    VálaszTörlés
  3. imádom nagyon jo nagyon gyorsan kövit!!! ^_^ <3

    VálaszTörlés
  4. Kíváncsi vagyok, milyen bonyodalmat tartogatsz Hawaiira...mert nem egy sima utazás lesz,ugye? ;) MUHAHAHA :D

    VálaszTörlés
  5. hát...majd meglátjuk :D MUHAHAHA :DD ♥

    VálaszTörlés
  6. Szia!Nagyon tetszett a történet és remélem lesz folytatás???!!!

    VálaszTörlés
  7. végre új rész*-* ugye lesz folytatás?:)

    VálaszTörlés
  8. köszönöm nektek :') most írom az új részt. remélem tetszeni fog :))

    VálaszTörlés