Sara's love story *-*

14. fejezet ~ Élvezd a napsütést.!

* Liam szemszöge *

Este hamar lefeküdtem, így nem tudtam reggel sokáig aludni. Nem tudtam, hogy mit csináljak. A többiek még mindig az igazak álmát alusszák, én meg itt ülök az ágyon.

Hirtelen egy ötlet pattant ki a fejemből. Felkaptam magamra gyorsan egy farmert, meg egy pólót és már mentem is.

Az első virágárusnál megálltam és egy hatalmas csokor rózsát vásároltam, majd visszasiettem a hotelba. Odaraktam az ajándékot Harryék szobája elé.

* Sara szemszöge *

Mikor a köntösömben kivánszorogtam a folyosóra valami puhába ütköztek lábaim. Lenéztem és egy hatalmas virágcsokrot láttam a földön. Felvettem és megszagoltam. Irtó klassz illata volt. Egy mosoly kúszott arcomra. Bevittem az ajándékomat a szobába. Harry éppen ébredezett.

Mikor meglátta a csokrot tátva maradt a szája.

- Hát ezt meg kitől kaptad? – kérdezte féltékenységét kicsit sem leplezve.

- Nem tudom…Az ajtó előtt találtam rá. – simítottam végig az egyik bimbón.

- Valaki udvarol neked?! – folytatta tovább.

- Ne mondj ilyeneket, olyan buta vagy! – odamentem hozzá és egy apró puszit nyomtam arcára. – Miért vagy ilyen??

- Hááát….ééén….

- Várjunk csak! Te féltékeny vagy! – kiáltottam fel nevetve.

- Jól van na. Beismerem. De ne üvöltözz ennyire, mert még meghallják a többiek. – mondta durcásan.

- Jaj te maki! - nevettem tovább. – Hiszen tudod, hogy én CSAK téged szeretlek.

- Tudom. – mosolyodott el, majd megcsókolt. – Szeretlek.

- Én is téged! – bújtam karjai közé.

Délután úgy döntöttünk, hogy a hátra lévő időt a parton fogjuk tölteni. Vittünk magunkkal mindent, ami kellett. Letelepedtünk egy enyhén árnyékos helyen. A fiúk egyszerre belegázoltak a vízbe. Én és Mary viszont még egy darabig nem szándékoztunk bevizezni magunkat.

1 órája voltunk már lent a parton, mikor a vízből hirtelen előbukkant Liam és letelepedett mellém.

- Mizu Sara? – bökött oldalba.

- Áhh…semmi. – néztem a távolban úszkáló Harryre.

- Az nem sok… - nevetett.

- Hát nem. – nevettem én is, majd megláttam, hogy Niall tetőtől talpig homok apró szemcséi borították. Utána Harry megborzolta a haját. – Ugye milyen jó a kilátás?

- Bizony. -  hajtotta le kicsit a fejét Liam.

- Naa. – bokszoltam bele vállába. – Mért lettél szomorú?

- Csak…mert...készülök valamire….- sejtelmeskedett.

- Mire?? – néztem rá ijedten. Tudtam, hogy valamit velem akar csinálni.

- Hát arra, hogy…megcsikizlek!! – azzal rám vetette magát és elkezdte csiklandozni a hasamat.

- Jááááj, neee! – fulladoztam a nevetéstől.

Kb. 2 percig nevettetett. Ezek után még sokáig zsibbadt a hasam. Hirtelen egy aranyos ferde szemű lány lépett oda a szőnyegünkhöz.

- Sziasztok! Nem baj, ha letelepedek mellétek? Máshol alig van már hely.

- Szia! De hogy is! Nyugodtan foglalj helyet. – mutattam magam mellé.

- Köszönöm! – mosolyodott el. – Haley vagyok. Ti honnan jöttetek?

-  Sara. Londonból. – válaszoltam.

- Igazán? - csodálkozott. - Én is ott lakok, csak hazalátogattam a nagyszüleimhez.

- De jó! És mikor mész haza? – kérdeztem.

- Hát még holnap ott leszek, utána reggel mennem kell. És ti?

- Hát mi még határozatlan ideig tartózkodunk itt. – nevettem.

- És ti…- mutatott rám Liammal. – Ti…jártok.

Mindketten elvörösödtünk.

- Nem…mi…csak…- hebegtem, habogtam. – Csak barátok vagyunk.

- Jaj! Ne haragudjatok. Nem akartam tolakodó lenni.

- Semmi baj! Amúgy az én barátom ott van bent a vízben. – mutattam Hazzára.

- Ááá. Értem. – mosolygott, majd Liamhez fordult. – Olyan ismerős vagy te nekem! Nem láttuk már egymást valahol?

- Hát én a One Direction egyik tagja vagyok. Onnan ismerhetsz.

- Tényleg? – nyíltak tágra szemei. – Az tök jó!

Mindannyian elmosolyodtunk.

Később én is úgy döntöttem, hogy megmártózóm a vízben. Mikor meglátta Harry, hogy közeledek felé azonnal letámadott. Felkapott az ölébe és rohant velem a vízbe. Én csak becsuktam a szemem és….

Hirtelen eszembe jutott az a nap, amikor leestem a fáról és Harry az ölében vitt be a házba. Ismét elöntött az izgalom és a szerelem.

Nagy csobbanással értem a vízbe. Mikor sikerült végre kibukkannom a víz alól a fiúk röhögését hallottam meg, majd ajkak érintették számat. Egy gyönyörű zöld szempárral találtam szembe magamat.

- Ilyet többet ne csinálj! – nevettem.

- Soha többé! – kacsintott.

Nemcsak a vízben, hanem kint a parton is találtunk jó elfoglaltságokat. Kedvencem Zayn betemetése nyakig. Nem semmi volt. 15 percig tartott míg elkészült a remek mű. Először csináltunk egy óriási lyukat, majd beleültettük Zaynt. Aztán rászórtuk a homokot és TÁDÁ! Készen is voltunk.

Maryvel úgy döntöttünk, hogy este megnézzük a hula táncosokat. Még a fiúknak sem volt ellenvetésük, ők is kíváncsiak voltak az előadásra. Indulás előtt felvettem egy kék egybe ruhát és egy drapp magas sarkút. Mary fehér pólót és egy zöld rövid nacit vett fel fehér balerinacipővel. A srácok is puccba vágták magukat.

Az előadás egy kis színházteremben volt. Mi a 4. sorban foglaltunk helyet. Egyik oldalamon Hazza, mások oldalamon Liam foglalt helyet. Nemsokára el is kezdődött a műsor.

Mikor felvillantak a fények ismerős arcot véltem felfedezni a lányok között. Haley volt az. Ráadásul ő volt az egyik táncos. Leesett az állam.

- Liam! – szóltam megdöbbenve. – Ez Haley.

- Igen én is azt nézem! – látszott rajta, hogy ő is elcsodálkozott.

Most már még jobban érdekelt a tánc.

Már vége volt a műsornak és készültünk visszamenni a szállodába, amikor váratlanul egy fekete hajú lány állt meg előttem.

- Sara! – mondta boldogan Haley. – Te is eljöttél??

- Szia! Igen! És egyszerűen meg vagyok babonázva a táncotoktól! – mondtam neki elismerően.

- Köszi! – nevetett. – Örülök, hogy tetszett! Annyit készültünk rá.

- Sara! Ki ez a lány? – fordult felém érdeklődve.

- Ő Haley. A parton ismerkedtünk meg egymással ma délután.

Bemutattam újdonsült barátnőmet mindenkinek. Egyszerre megtalálta velük a közös hangot.

- Haley is Londonban lakik, csak hazalátogatott a nagyszüleihez? Igaz? – néztem a ferde szemű csajszira.

- Igen.

- Remek! – kiáltott fel Loius. – Akkor átjöhetsz majd hozzánk bulizni.

- Köszönöm! Élek a lehetőséggel! – nevetett ismét.

- Úgy ennék egy kis répás tortát! – közölte velünk Loui, mikor hazafelé menet elmentünk egy zöldséges előtt.

- Esetleg holnap! Ma már nem! – válaszoltam neki mosolyogva.

- Héé! Mi az, hogy ő egyszerre meg kapja a répás tortát?? – kérdezte felháborodottan Niall. – Én meg egy jó kis sertéslepényre vágyok!!

Mindenki röhögni kezdett.

- Majd ha hazamegyünk csináltatok anyával egy igazi angol sertéslepényt. Oké? – mondtam mosolyogva.

- Egy Angyal vagy Sara! – mondta vidáman a kis ír fiú és egy puszit nyomott arcomra.

- Az ÉN angyalom! – hangsúlyozta ki Harry az én szót, majd odalépett hozzám és szenvedélyesen megcsókolt.

Másnap  reggel későn keltem fel. A többiek már rég lementek az uszodába.

Feltápászkodtam, hát az ágyról is kivánszorogtam a mosdóba. Éppen a fogamat mostam, mikor megcsörrent a telefonom. Szaladtam érte. A kijelzőn anyu neve villogott. Felvettem és meghallottam anyám ideges hangját…

* Harry szemszöge *

Jól szórakoztunk a fiúkkal és Maryvel. Kár, hogy nem volt velünk Sara. De nem akartam felkelteni, este nagyon fáradt volt.

Hirtelen azonban lábdobogást hallottam az uszoda ajtaja felől. Nemsokára meg is jelent Sara.

- Ááá, kicsim! Hát felkeltél? – mosolyogtam rá.

- Harry! – szólt ingerülten. – Baj van!!!

Ő itt Haley Ling, 17 éves csajszi Londonból
És a táncuk, ha valakit esetleg érdekelne :)) :
http://www.youtube.com/watch?feature=fvwp&NR=1&v=Ts34dfD0QoM